Szakura ünnep 2013. április 20., 21.
Ütögetem be a betűket, kattintgatok a linkekre, de bizony nem találom azt, amit keresek: a szakuráról, a japán cseresznyevirágzásról szeretnék többet megtudni. Sok oldal bejön, de sokkal többet, mint amit a Wikipedia ír, máshol sem tudok meg.
Azaz: a cseresznye virág Japán nemzeti virága, sok zenei, képzőművészeti és irodalmi mű témája. A japánok a virágnéző ünnepségeket (hanami) országszerte mindenütt megtartják, a cseresznyevirágzás idejétől függően időbeli eltéréssel. A cseresznyevirágokat alig néhány napig lehet megtekinteni, ezért a Japán Meteorológiai Intézet ebben az időszakban előrejelzéseket készít, hogy délről északra haladva melyik zónában hány százalékban virult már ki a cseresznyevirág. Japán legnagyobb cseresznyevirág-néző helye a Mjógi-hegy lábánál levő Szakura no Szato („Cseresznyefalva”), ahol több mint ötezer cseresznyefa található.
Még arról olvasok, hogy a szamurájokat a cseresznyevirághoz szokták hasonlítani. A japánból lefordított mondás szerint: A virágok között a cseresznyevirág, az emberek között a szamuráj a legkülönb. De nemcsak a virág különlegessége a hasonlatos a szamurájhoz. Mert amilyen hamar lehullik a virág szirma, a szamuráj élete is a többi emberéhez képest olyan gyorsan véget érhet.
Keresem a történetet a cseresznyevirágról, de elfogy a türelmem és elkalandozik az elmém. A gyerekkoromba. Annak idején a meggyet és a cseresznyét nagyon jól el lehetett adni szüleim falujában. Ennek hatására sokan ültettek fákat, nemcsak a kertjükbe, hanem az udvarokba és a házuk elé, az utcára is. Apám is – mondhatni – teleültette a hatalmas udvarunkat, még a kertbe is jutott (persze azért a veteményeknek is kellett a hely). Mikor termőre fordultak a fák, tavasszal tele voltak virággal. Mivel mandula- és barackfa elvétve volt, a cseresznye- és a meggyfák borították virágba a falut. Szép napos idő esetén csodásan mutattak, hiszen a fáknak szinte csak virágjuk van ilyenkor, csak később bontják ki a leveleiket. Dongtak mindenféle rovarok, bogarak köröttük, fecskék cikáztak. Csak fagy ne legyen mondták az emberek. Aztán amikor lehullottak a szirmok, nézték, hány kis apró bogyó maradt az ágakon, milyen lesz a termés? Ami nagyon lényeges különbség, hogy a japán cseresznyefákat nem a termésükért tartják, hanem a virágukért. Ezek díszcseresznyék, gondolom a virágzásra kinemesítve. Évekkel ezelőtt történt, hogy japán emberekkel beszélgettünk. Ők azon lepődtek meg, hogy „mi nagyon szeretjük a cseresznyét”, mi meg azon, hogy a japán cseresznyefák nem hoznak ehető termést.
Mindenesetre a szakura vagy sakura (cseresznyevirágzás) nálunk is ismert lett. A japán kultúra iránt érdeklődőknek már évek óta a Füvészkertben van lehetőségük, hogy belekóstoljanak egy kis hanamiba (virágnézésbe), közben pedig vannak programok, bemutatók – és ha jó az idő, kell-e ennél több egy napra? Mindenesetre itt van egy oldal, amelyből a hétvégi füvészkerti sakura programot megtudhatjuk.: www.elte.hu/hir?id=NW-4394
… és mi is ott leszünk egy bemutató erejéig április 20-án 10-14 óra között!!!